Az év egy gyönyörű tavaszi napján csörgött a telefonom. Az okos masina kiírta egy régi jó tűzoltó cimbora nevét: Gáncsos. Örültem, hogy keres. Gondoltam megint mehetünk Monorra a hivatásos tűzoltóit, vagy Üllőre az önkénteseit vizsgáztatni. A „Gáncsoslaci” ugyanis egyszerre osztályvezető az egyik, és parancsnok a másik csapatnál. De akkor mikor alszik? Gondolom ez a kérdés most az olvasóban is felmerült, mint már régóta bennem is! Nos erre még nem kaptam tőle választ. (de még feleségétől, Zsuzsitól sem, pedig ő mindig vele van!) Persze amikor aludhatna, akkor meg nekilát és egy – most már – nemzetközi tűzoltóversenyt szervez. Nem is akárhogyan!Â
Hát ehhez a viadalhoz keresett résztvevőket. Versenyző csapatokkal már bőven volt, de kellett neki az est előestjéhez olyan csapat is, aki a másnapi versenyzőket elringatja egy kis zenével. A hívásának a lényege az lett volna, hogy a KOK Rock Band-et, ismertebb nevén a Tűz’S Víz zenekart meghívja erre az estére zenélni. Örömmel mondtunk igent a felkérésnek, mert egy ilyen elismert viadalon sok-sok régi ismerős, barát előtt zenélhetünk és sok civil előtt is világossá válhat a három betűnek a jelentéstartalma: KOK! Voltak ugyanis jó néhányan, akik tudtak ennek a három betűnek a létezéséről, de csak itt, a koncerten tudták meg mit is jelent pontosan, és ha valaki lánglovag akar lenni, akkor ezt az intézményt legalább egyszer meg kell látogatnia!
Délután öt óra körül érkeztünk a helyszínre. Nagy meleg, és sok tűzoltó fogadott bennünket. A „Gáncsoslaci” persze sehol. Megint valamit ügyintéz. A helyszínt elnézve nem is csodálkozom ezen! Hatalmas cirkuszi sátor a rendezvények, és egy kisebb sátorváros telepítve a résztvevők pihenésének helyszínéül, fecskendők, kiállító standok, és a versenypálya teljesen előkészítve. Szóval a szervezés tökéletes! Csak a szervezőt nem találtuk…! A Flórián Band már hangolt a nagysátorban. Szívesen hallgattuk végig a néhol érzelmes, néhol könnyed, de minden esetben a tűzoltókról, illetve a tűzoltók munkájáról szóló számaikat. Az egyórás műsor végén a ráadásban az egyik legjobb számukat, a”Jó éjszakát Budapest!”-et már a mi énekesünkkel, Kirov Attilával közösen énekelte el Paul Tamás, a Flórián Band frontembere. Nagy sikerük volt!
Szerencsére, ahogy telt az idő, úgy lett elviselhetőbb a hőmérséklet a sátorban. Aztán elkezdtünk zenélni negyed kilenc körül. Az első számok után, ahogy hűlt odakinn a levegő, úgy emelkedett a hangulat a sátorban. Jöttek az ismertebb nóták, és “lehet, hogy a kinti hideg miatt“ de egyre többen lettek bent. A hangulat fergeteges lett! Összekapaszkodva, a színpad előtt, a padokon, az asztalokon ugrált, tombolt a tömeg! A koncert közepén megköszöntük a szervezőknek a meghívást. Na nem is kellett több a tömegnek! Valaki belekezdett a „gáncsoslaci! gáncsoslaci!” rigmusba, és pár másodperc múlva az egész sátor üvöltötte ezt a nevet. Nem is hagyták abba, amíg elő nem került valahonnan! Kénytelen volt jönni a szűnni nem akaró hívó szó miatt! Végre mi is megpillanthattuk aznap először „szálfa” termetét! Nagy sikere volt Lacinak! Megköszönte a csapatoknak a részvételt, és ekkor láttuk utoljára. A koncertet színesítettük az angyalföldi tűzőrség szolgálatparancsnok helyettesének, Paksi Ferinek a közreműködésével, aki az egyik számunkban szájharmonikázással segítette ki a csapatot. Az estére tervezett teljes műsorunkat sajnos nem tudtuk teljes egészében előadni a korábbi műsorok csúszása miatt. Nehéz volt megértetni a közönséggel, hogy itt a vége. Ők még szerették volna ha játszunk, de tíz óra után, két ráadással be kellett fejeznünk a műsort. A nagy sikert jellemzi még, hogy a koncert végén a pólóinkat, a dobverőket, pengetőket elkérték tőlünk, hogy maradjon valami emlék tőlünk, és erről a nagyszerű tűzoltóktól-tűzoltóknak adott koncertről! Â Most már arra leszek kíváncsi, hogy legközelebb vajon miért fogja kiírni a telefonom: Gáncsos. Köszönjük Laci!
Dobos Gábor tű. őrgy.
tzsv on 2009 szeptember 03 csütörtök - 13:19:58
